Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

te a város gazdasági-társadalmi fejlődését. Jellemzője e kornak az állandósuló munkanélküliség, a szélesedő agrárolló, a korrupció, az életszínvonal állandó csökkenése. A háború 1944 őszén érte el a várost, s környékén is komoly harcok folytak. A nyomorúságos életet még elviselhetetlenebbé tette a fasiszta hadsereg, amely pusztitva, rabolva, rombolva vonult vissza városunkon keresztül, - nagyfokú pusztulást, a termés dezorganizálását, milliós károkat okozva. Elpusztult a Dohánybeváltó és fermentáló üzem, a "Julia" gőzmalom, a cukorgyártó üzem, - a visszavonuló csaoatok felrobbantották az amúgy is sérült pályaudvart, a vasúti pályatesteket teljesen szétrombolták, fűtőanyag hiányában el nem szállítható mozdonyokat, vasúti kocsikat tönkretették, - felrobbantották a terményraktárt, részben üzemképtelenné tették a villanyfelepet, leszerelték és elvitték gépeinket, elhajtották állatainkat. Jelentős kár érte a város amúgy is szegényes iparát, epületekben, gépekben, anyagokban az ipari kár meghaladta a 33 millió forintot. Anyag és készlethiány miatt az ipari termelés szintje szinte a mélypontra zuhant vissza. Népünk élniakarását bizonyította, azonnal megkezdte a helyreállítást. Romokat takarítottak, bombatölcséreket tüntettek el, hozzákezdtek a közlekedési és távközlési vonalak helyreállításához, rendbehozták az állomáshoz vezető utakat, a vasúti felüljárókat, hidakat. Csak ezután kerülhetett sor a további fejlődésre. Elsődleges feladatnak tekintették a városi villanytelep helyreállítását, mely nemcsak a világítást oldotta meg, hanem energia forrásként is szerepelt, üzembehelyezésére a város 1.600.000 Ft-ot fordított. Legnagyobb ne-