Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

JÓSVAI LÁSZLÓ: NYÍREGYHÁZA IPARI FEJLŐLÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN N

v

iregyháza a magyar megyeszékhelyek egyik legsajátosabbika. Hosszú időn keresztül nem játszik jelentős szerepet a megye életében, ellentétben társainak többségével, alig több, mint 100 éve nyilvánították megyeszék hellyé. Fejlődése, települése is egyedi a hasonló alföldi városokóhoz viszonyítva. A feltételek kedvező alakulása emelte ki a nyírségi települések közül, mert 1837-ben városi rangot nyert. A gazdasági fejlődés első lépcsője 1786,amikor Nyíregyháza vásártartási jogot kapott, majd a XIX. század eleján önkéntes örökváltsággal megváltották magukat a földesúri kötöttség alól. Az 1848. után meginduló kapitalista fejlődés tette Nyíregyházét a megye legelső településévé. A vasútvonal kiépítésével kapcsolódott be az ország kereskedelmi életébe, s lett a Tiszántúl egyik jelentős terményfelvásárló központja, mely serkentőleg hatott a bankrendszer kiépülésére is. Jelentős kereskedelmi tőke halmozódott itt fel, de az a tőke nem segitette Nyiregyháza ipari fejlődését, igy jelentős ipar egészen a felszabadulás utánig nem is jött létre városunkban. A gazdasági fejlődés egyoldalúságát jelzi, hogy mindössze két, kevés létszámmal dolgozó mezőgazdasági gépgyár, egy közepes teljesítőképességű malom, s egy téglagyár létesült. Ez a nagyon lassú fejlődés is csak az első világháborúig volt töretlen. Az ezt követő gazdasági pangás, ez ellenforradalom helytelen gazdaságpolitikája vieszavetet-