Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Varga Károly középisk, tanár, Mátészalka: A mátészalkai bútorgyár múltja és jelene /1975. évi megyei pályázat/

1961-től 1973-ig A SZATMÁRVIBÉKI FAIPARI VÁLLALAT története foglaltatik ebbe a fejezetbe. 1961-re a Vállalat neve megváltozott. Ahogy az előző fejezet végén már szóltunk róla, un ^profiltisztítás" következett be. I960 december 31-i dátummal az ÉRDÉRT VÁLLALAT átvette a fűrészüzemet, ezzel az ÉRDÉRT önálló vállalat lett. Elvitte az igazgatót és a főmérnököt. Benedek Lajos is és Oszter Károly is az ÉRDÉRT vezetői lettek. Elvitte a munkások zömét és néhány szakmunkást is. A szakmunkások közül mostmár csak az asztalosok maradtak. Elmentek a kőművesek és sz ácsok is. 1961-re mindössze 246 szakmunkás maradt, de azok mind az asztalos szakma legjobbjai. A Vállalat uj igazgatót kapott. Szabó Imre lett az igazgató és az egymást követő években Kun István főkönyvelő mellé eljöttek az uj vezetők. Tóth István főmérnök, Nehéz Imre üzemvezető. Mivel Tóth csak rövid ideig maradt posztjár ^ávozása sem volt éppen sima, Nehéz Imre üzemvezetőt 1963-ra kinevezték a Vállalat főmérnökének. Jakab Tibor személyében pedig olyan műszaki vezetőt kapott az üzem, aki egyben kulturos is volt, a Zalka Máté Járási Művelődési Házzal jelentőségében vetekedő Móricz Zsigmond Szakszervezeti Művelődési Ház Igazgatója is volt. Jakab Tibor ''széleskörű ismeretséggel és nagy presztízzsel rendelkezett. Bár kapcsolatait elsősorban a kultúra ügyének szentelte,hasznát vette annak a Faipari vállalat is.