Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Varga Károly középisk, tanár, Mátészalka: A mátészalkai bútorgyár múltja és jelene /1975. évi megyei pályázat/

kel indultak a felfutásnak, mint amilyenek már 1956-ban is megvoltak. És mégis nagyot lépett a Vállalat, mert a Benedek féle vezetési módszer az emberre épitett. Nemcsak az Erzsébet háló

, de a Juráceik féle üzem is uj korszakhoz érkezett ebben az időben. A Szovjetunióval fellendült kereskedelmi forgalom nagymennyiségű fenyőronk feldolgozására adott lehetőséget. Tuzsér és Mátészalka kapta meg a feldolgozás jogát. A Vállalatnak volt gatterüzeme Györteleken. A nagy lehetőség kiaknázása előtt dönteni kellett: A Jurácsik féle üzemet fejlesztik-e Győrteleken, hiszen az már működő és termelési hagyományokkal rendelkező üzem, de akkor azonnal gondoskodni kellett volna ipari vágányról, munkásszállásról, és számolni kellett volna azzal, hogy állandóan probléma lesz a munkaerő utánpótlás, vagy fel kell számolni az üzemet, gépeit és szakembereit be kell hozni Mátészalkára, de akkor teljesen uj beruházás, területkijelölés szükséges. Ez utóbbi mellett döntöttek,és létrehozták az ÉRDÉRT üzemet. A Vállalat ÉRDÉRT üzemének létrehozása tehát sokoldalúan hasznos lépés volt. Népgazdasági haszna kétségtelen. Tekintettel arra, hogy az akkor megalakult termelőszövetkezetek nagyon kevés anyagi lehetőségeket nyújtottak a családoknak,

szociálpolitikai vonatkozásban is nagyjelentőségű volt az ÉRDÉRT létrehozása. Voltak termelőszövetkezetek /Nagydobos pl./,ahol egy munkaegység értéke 10 Pt volt. Ha tehát egy idősödő termelőszövetkezeti tag 300 munkaegységet árt el egy évben, többre nem igen volt ereje, akkor megkeresett 3000 Ft-ot. És nemcsak Nagydobos volt ilyen. Alig volt jobb az indu-