Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Varga Károly középisk, tanár, Mátészalka: A mátészalkai bútorgyár múltja és jelene /1975. évi megyei pályázat/

lás a termelőszövetkezetek jelentős részében. Ilyen körülmények között nélkülözhetetlen volt a forint, amit a Vállalat' ÉRCÉRT telepén lehetett megkeresni. Ezért vállalták a nehéz testi munkát, ezért vállalták télen a hideget, nyáron a meleget. Persze, néhány épület már az első évben megépült. Megépült egy irodaház, egy fedett csarnok, hogy a legfontosabb gépeket fedél alá lehessen helyezni. Győrtelek sem maradt munka nélkül

. Győrteleken, a gatter helyén fűrészelés helyett ládaszegező részleget hozott létre a Vállalat. Főleg asszonyok dolgoztak a ládakászitc üzemben, és ez megint fontos tett volt, hiszen ezen a vidéken tömeges munkaerőfeleslege van mindmáig a női munkaerőből. A gumijavitó részleg is újra munkába lendült.Továbbra is három emberrel dolgozott, de lakossági szükségletet elégített ki, hiszen ők voltak a környéken az egyetlen gumijavitással foglalkozó részleg. A Fürst Sándor utcai üzem, a Faipari Vállalat törzshelye is építkezett. Egy uj nagy üzemcsarnokkal bővült, ami azonban az akkori körülmények között sem volt korszerűnek nevezhető. Nem volt biztosítva a levegőcsere, a világítás is kívánnivalókat hagyott maga után, de mégis korszerűsítés volt ez. Újra felmerült a fényezett butor gyártására való áttérés lehetősége, de ez már egy következő korszak története. Mielőtt befejezzük ennek a szakasznak- ahogy neveztük korábban, az "Erzsébet korszaknak" a történetét, nézzük meg a számok tükrében a felfutást.