Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

A nemesek maguk okozza': kárukat. "lemceak a városi malmokba, hanem más külső helyiségbéli malmokra is elmennek őrölni." Igy az ő hibájukból származik uz is. hogy kevés a jövedelmük, hiszen saját malmukat r.er: használja

1

; hanyagságból. Jövedelmüket, a befolyt pénzt nem teszik közös kaszszába, hanem szétosztják maguk között, p imy elfolyik a pénz, nincs fedezet a kiadásokra. Hogyan kívánhatják hót el, ho.'y a város a közpénzből Bajon nekik? L^het, hogy azért is késett e.

17

. a válasz, mert nem tudták, hogy megfogalmazzák-e ilyenképpen, de a nemesek második sürgető levelére megszületett az elutasítást jelentő válasz. A nemeöek nem sok gondot fordítottak a malom javítására, korszerűsítésére. 1842-ben a város főbirája felszólította a nemesi közösséget a Kállai utcai malom javitása miatt. A nemesség helyett a város által kiadott 23 váltóforint 33 krajcárt kéri megadni. Ellenkező esetben a malmot a város saját költségén igazítja ki, de akkor a költség felét 8 nemeseken és azok hadnagyán fogiák behajtani. ^ A Kállai utcai két keringős szárazmalom jav

itá ínak költségeit fele részben a város, féle részben a neme viselték. A nemesek részét Kovács József "mint a ': malom /a várossal/ nemeseket illető jogának zálogban b * rója" fizeti ki. 1846-ban a nemesek a szárazmalmot Kovács Józsefnek adja el 4500 váltó forintért. Ugyanez év májusában Kovács Joczeeï .«zintér. 1500 íltőforintért a városnak adta át.