Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

Az átadással kapcsolatban ezámop kérdés maradt nyitva előttünk. Vajon miért mondta-: le a nemesek olyar könnyen arról a mslomról, amiért 40 éve szüntelenül küzdöttek, amihez olyan nagyon ragaszkoatak? I.'iárt igyekezett Kovács József megszabadulni o malomtól? Legfőképpen mi volt az az új jövedelem, ami miatt nem volt már szüksége az Jrtr malomra, e ami jövedelmezőbb volt attól? S egyáltalán létezett-e ilyen? Talán a ráfizetés miatt adtak túl a malmon? Vindez csak feltevés, találgatás. Szeretnénk megtalálni a megfelelő magyarázatot, de mint ahogy ők /nemerék/ ser kaptár; olyan sokszor kielégítő választ a várostól, számunkra eeœ érkezik felvilágosítás, az iratokból e fentiek nem derülnek ki. A város és a nemesek között nem beszélhetünk barátságról, egyetértésről. A két fél kapcsolata 1T)2 után érdekessé válik. Ebben az évben keznte a város bérelni a regáléjogokst a földesúrtól, igy pl. a malmokat is. Igy az c kezébe került a regálé, amivel földesúrként renoc- lkezhe tett. Bérbe adta a nemeseknek, akik a bérbeanótól függtek. A bérlők, tehát a nemesek lettek a jelképes jobbágyok, akik a bérelt malom negyedévenkénti adóját a földesúrnak /városnak/ fizették. Ez a forditott helyzet figyelhető meg a két régi nagy ellenfél kapcsolatán. A város, mint tulajdonos & rekonstrukcióra nem, de a malmok állandó rendben tartására nagy figyelmet forditott.