Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)
Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/
relmükkel, ötletükkel ugyanúgy a "nemes magistrátushoz" fordultak, mint más lakosok. Egy malomnak a jövedelmét, vagy egy építendő malom helyét kérik 1792-ben. 14 Levelükben panaszképpen megemlitik, hogy számukra semmiféle külön.i övedéit" m nem adódik, redig ugyanúgy fizetik az acót, viselik e közterheket, mint bárki más. Ezért "érzik nagy szükségét" egy malom jövedelmének. A város "Szakáts Ancras molnár keze alatt lévő Káliéi utcai két keringés szárazmalomnak az egyik keringőjének a hasznát engedi ét a nemeseknek. A malmokról szóló iratok között legtöbbet a hallal utcai szárazmalomról olvashatunk. A nemesek 1817. április 27-én ujabb kéréssel fordultak a városhoz, s a malom másik keringőjet szerették volna megszerezni, de kérésük nem talált meghallgatásra, a város nem igyekezett válaszával. A nemesek a következő évben újból próbálkoztak. Kérelmeket azzal indokolták, hogy a váltság elérésében nekik is nagy érdemük volt, s mégis ők annak semmi hasznát nem látják. A város hosszadalmas válaszában kifejtette, hogy nem tartja jogosnak a "nemes urak" kérését. Hivatkozásukra, hogy sokat tettek a városért, csak annyit válaszol: sokkal inkább többet cselekeatek felvirágoztatásáért a jobbágylakosok. A város 1792-ben a szárazmalmot csak a'békesség, a barátság további fenntartása érdekébe': adta, korántsem, mert kárésüket helyesnek találta. A válaszlevél további része a nemesek felelőtlenségét, gondatlanságát részletezi. Felelőségre vonja őket, súlyos bírálatot mond felettük:
