Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

Éppen ennek megelőzésére kis könyvecskét kellett vezetniük, amelybe bekerültek: - a malombéli rovások, - az élet ára, mennyisége, - a vevő neve. ^ Árverésen nemcsak működő malmok keltek el, he ne." működésképtelen, megszűnésre váré, öreg malmok is. Ilyen volt pl. az Egyház utcai, és a Kállai utcai is hasonló sorsra jutott, ha a lakosok nem igénylik további működésé tA használhatatlan Egyház utcai malom használhat:; a nyagjait Miekolczi Mátyás vásárolta meg,amit 14 nap al8tt kellett elhordania. 1. / "Csak az anyagok adatnak el,a malom joe ás hely nem." 2. / Az eladott anyagokat malomrészekül újra felhasználni nem lehet. 3. / Amennyiben 14 nap alatt a vevő nem hordaná el, 8 város a Kórház részére adja át. 4. / A vételár két hét alatt a városi pénztárba leteendő. 12 5. / Az anyagok kikiáltási becsára 475 forint." A malmok ée a város kapcsolata amint a fentiekből kiderül, sajátosan alakult. Kyiregyháza önálló jogi életének nem mindennapi vonása az itt élő nemesekkel való kapcsolata. Érdekesen tükrözi a feudális nemessé,? és a kapitalizálódó város felemás viszonyát a malomtartás is. 1789-ben Nyiregyhazan elo nemesek szama 19. ' Hasonlóan mértéktartó, békés életmódban éltek a jobbágy---. zdákkal. Szerepük a város irányításában jelentéktelen volt, mert a társadalmi élet vezetése ebben az időben a birtokos parasztgazdák kezében összpontosult. Kérésükkel, ké-