Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

A bérlet lejártával a város vagy az eredeti, vagy jobb állapotban veszi vissza a malmot, de a bérlő azon "semmi igazításokat nem tehet a város beleegyezése nélkül." 8 Tehát mócositást, korszer'isitést csak a magistratus /elöljáróság/ engedélyével lehetett végezni. A malom biztosítását minden bérlőnek érdeke megkötni mert csakis ebben az esetben volt joga kártéritést kérni a malom meghibásodása, károsocáea esetén. FI.: tűzvész. A biztosítást az első Magyar Altalános Biztosító Társulatnál lehetett megkötni. Az őröltető védelmére számos szerződési pont vonatkozott. Ka a bérlő, molnára elrontja az őrlést, vagy bárminemű kárt okoz, a bérlőnek kell azt megtéríteni. "A bérlő hibás őrlés, vagy egy vb őrlés alkalmával okozható károkat az őrölteterek köteles megfizetni. Amenynyiben dohos, nedves, vadhegymáe - egyezóval rossz az élet, a bérlőnek a panaszt nem kell elfogadni." * A molnár nem téveszthető össze a bérlővel. A bérlő a várostól vette bérbe a malmot, de nem c volt árnak munkása, hárem szakképzett, hozzáértő molnárokat alkalmazott. Kezességet vállalt molnáráért, hiszen he az elrontott valamit, mint láttuk, a bérlőnek kellett megtáriteri a kárt. A vámot - az őröltető által fizetett munkadijat -, csak meghatározott mennyiségben szedhette a molnár. "Az őrlendő élet tetés vékával tétetik a garadra, a köpéczék pedig lecsapatnak." Csak hitelesített vékák, köpéczék alkalmazhatók, különben 10 forint büntetést-fizet a bérlő. A molnárok büntetést érdemeltek, ha saját érdeküket a lakosok érdekének elébe helyezték. 10