Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

SÁNDOR GABRIELLA: NYÍREGYHÁZA MALMAI A város újratelepítésétől a kapitalizmus koráig VÁZLAT Az 1838-40. évi országgyűlés mondta ki az önkéntes örökváltságot. A törvénynek nem volt számottevő következménye. Az országban igen kevesen ismerték fel annak tör_ ténelmi jellentőségét, és számos ok akadályozta életbe lépését: az általános pénznélküliség, a földesúr további igénye a robothoz s nem utolsósorban a lakosság maga sem mérte fel az örökváltsággal járó változást. Kyiregyháza megelőzve a törvényt 1804-ben me"kötötte az első örökváltságát, azaz 36 évvel a törvény kimondása előtt Gerliczky Mihály főbiró kezdeményezésére megkötötte a Lessewffy - famíliával az örökváltságot,500.000 rhérus forintért. 1824-ben a város Benkő Istvánnal az élen újból próbálkozott, s 730.000 rhéne8 forintért sikerült kiharcolni a városnak a Károlyiaktól is a váltságot. Megszűnt a feudális földesúri hatalom, megindulhatott az új társadalom épitése. A város önálló jogi életét a tizenkét tanácsnokból álló városi tanács intézte. Nyiregyháza szellemi életét müveit polgárai vezették, 1832-ben alakult meg a Magyar Olvasó Társaság, Bmely Bessenyei György programját tűzte ki célul. "Hét évtized munkás nemzedékének a fáradsága a le -szebb eredménnyel járt. * A jogilag független város előtt szabad volt ez út a kapitalista fejlődés felé.