Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Mester István ált. isk. tanuló, Vállaj: A vállaji II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet kenyérryártó üzemének története /Honismereti Diáktábor, 1978.évi megyei pályázat/

séget, mert azt továbbra is dagasztani, szakítani és keleszteni kell, nem is beszélve arról, hogy el kell majd vinni a nyersanyagot a sütőüzembe, hogy ott megsüssék, s majd érte menni, s haza kell vinni a megsütött kenyeret. Több időt vesz igénybe, mintha a sütést is otthon csinálnák. Helyette azt javasolta az igazgató bácsi, hogy a kenyérsütés minden fázisát a kenyérsütőüzemben végezzék el, s csak a kész kenyérért menjen a tagság a boltba s a helyi ÁFÉSZ boltjai utján értékesítsék azt. Ez a javaslat helyesnek bizonyult, mert a termelőszövetkezet vezetősége az Elnök bácsi javaslatára ugy határozott, hogy megépítteti a kenyérsütő üzemet, hogy kész terméket tudjanak a lakosság részére biztosítani. A határozat valóság lett, mert 1969-ben elkészült a SÜTŐÜZEM, a volt, úgynevezett "Gazdák malmának" a már kiszerelt épületrészében, amelyben valamikor a gépház volt. A sütőüzem munkáját kezdetben egy műszak alatt végezte, majd ahogyan az igény nőtt az úgynevezett bolti kenyér iránt, megszervezték a második műszakot is, természetesen a dolgozók létszámának emelésével. I. műszak vezetője: Pelyvás Dániel pék szakmunkás dolgozók: Pelyvás Dánielná, Gutman Antal II. műszak vezetője: Csaholczi László pák szakmunkás, dolgozók: bischer Józsefné, Soltész G

v

örgy. Kezdetben a kemencéket /két kemence épült, egyik a másikra/ fa hasábbal fűtötték, ami bizony a régi korszerűtlen fűtési módra emlékeztetett. Majd átszerelték gázolaj befuvásos fűtésre, ami korszerűbb, tökéletesebb és gyorsabb lett, a termelékenység növekedését is szolgálta . Az üzem jó minőségű kenyerének a hire rövid időn belül elterjedt a környéken s már nemcsak Véllajt látta el