Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Mester István ált. isk. tanuló, Vállaj: A vállaji II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet kenyérryártó üzemének története /Honismereti Diáktábor, 1978.évi megyei pályázat/

MESTER ISTVÁN: A VÁLLAJI II.RÁKÓCZI FERENC TERMELŐSZÖVETKEZET KENYÉRGYÁRTÓ ÜZEMÉNEK TÖRTÉNETE Akkor még Csűrös János bácsi volt a termelőszövetkezet elnöke, mikor a szomszédos Romániában, annak is a mi községünkhöz közel lévő falujában Csanáloson járt vendégségben. Az a falu is termelőszövetkezeti község volt s ott tapasztalta," hogy a tagság kenyerének a megsütését az ottani kollektiva vezetősége miként segiti. Ott az asszonyok dagasztották, kiszakították és kelesztették a kenyérnek valőt, majd a kollektiva sütőüzemébe vitték megsütni. Bevetés előtt még a névcédulájuk is rákerült a kenyérre, hogy sütés után mindenki a sajátját kspja viszsza. Hazaírt azt áb an Csűrös bácsi azon gondolkodott, hogy a Csanáloson tapasztaltakat hogyan tudná megvalósítani idehaza, s ezzel hogyan tudna segíteni a tagság női dolgozóín. A mi községünk még önálló tanáccsal rendelkezett, amikor egy végrehajtó bizottsági ülésen János bácsi ezt a problémát megemlítette, de annak tervét is, hogy a tsz. tagság meg tudná valósítani, hogy megsüsse a tagság ke03 ét, természetesen, tervében csak a sütés szerepelt, mint Csanáloson. Ez a gondolat annál jobban szorított, mert a termelőszövetkezet tagságának zöme nő volt, ée bizony a kenyérsütés otthon nagyon sok időt elvett tőlük. A VB. ülésen az iskola igazgatója, Somfai Bertalan ^zt javasolta, hogy csak a sütéssel nem adnsk nagy segit-