Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

A nagyarányú fejlődés ellenére a megye Ipara az ország iparán belül nem nagy jelentőségű. A tizezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma alspján a mesyék sorrendjében az utolsó helyen áll. A legfejlettebb Nyíregyháza és közvetlen környéke - még jelenleg la - jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, ezért szükségszerű városunk további iparosodása. Kellenek a munkahelyek elsősorban a nőlakosság számára. Ez továbbra ls munkaigényes könnyű és élelmiszeripari üzemek létesítésével érhető el. Ehhez azonban tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát. Az 1964-ben megépített városi vizmü, melyet 1970-ig évről-évre bővítettek /: - 1964-ben 10 000 tf/nap, 1969ben 16 000 af/nap a kapacitás - :/, újra probléma elé állította a város vezetőségét. A kótaji vizmü tovább már nem bővíthető. Pedig az eddigi üzemek bővitéee /: - gumigyár, konzervgyár - :/, de negyedik ötéves tervben beinduló üzemek is növekvő vizkielégitést követelnek. Ezért Nyirtelek község határában megkezdődött Nyíregyháza második vizmüvánek épitése, - de a teljes vízszükséglet kielégítését csak a Tisza vizének Nyíregyházára való bevezetése fogja megoldani. A negyedik ötéves terv első évében az ipari létszám 5 százalékkal /: - 1 080 ipari alkalmazottal -:/, 1972ben pedig 9,1 százalékkal /: - 2 060 fővel - :/ növekedett. Elsősorban a Hajtómű és Felvonógyár, az UNIVERSIL és a Gumigyár létszáma növekedett jelentősen. A legjelentősebb ipari beruházása ennek az időszaknak a Hullámpapir ás zsákgyár Vállalat telepitése 533