Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

millió forint beruházással 1972 végére készült el, B 650 embernek biztosított munkát. ^ Igen jelentós volt a hajtómű és Felvonógyár 265 milliós továbbfejlesztése. Festőberendezések gyártásáre tértek át

t s az üzem neve is "hajtóművek és Festőberendezések gyára" névre változott. Termeléee igen jelentősen megnőtt, s különösen jelentős volt az exportra készített festőgépek mennyiségének növekedése. Közel 100 millió forintot használtak fel a tejüzem korszerű telepének, s a tejporgyár első ütemének költségeire. Az uj üzem a Bocskai ut végén épült, s ma már komoly termeléssel segíti elő megyénk tejtermékkel való ellátását. A Nyírségi Ruhagyár bővítése.rekonstrukciója 26 millióba került, s meglévő többi üzem bővítése is igen jelentős. Bővítették és korszerűsítették a husipari vállalatot, az UNIVERSIL vállalatnál felépítették az uj elektroakusztikai Üzemcsarnokot, bővítették a cipőgyárat, mindezek mellett 100 milliós beruházással bŐvitik a nagy kapacitású nyiregyházi hőerőművet. Az elmúlt időszakban a termelékenység állandó, ugrásszerű fejlődést mutat. A termelékenység növelése érdekében évről-évre növekedett a vállalatok gépparkja, lényegesen javult technikai ellátottságunk. A mi üzemeink ben is tapasztalható már, hogy a termelékenység növelése nemcsak a munkáslétszám növekedésének eredménye.