Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

beruházásokra több mint 50 millió forintot fordítottak. Ezeknek a beruházásoknak 60 x-át Nyíregyháza kapta. A második ötéves terv egyik legnagyobb ipari létesítménye a gumigyár volt. A Derkovits utca végén, a város nyugsti ipsri övezetében még 1960-ban megkezdődött az épitkezés. Az eredeti elképzelések szerint az 'izem gumilabda, szigetelőszalag és gumiazbeszt tömlőlemez gyártására készült. 22 1962. április 2.-án megindult a termelés, - elsőként *a gumilabda gyártása. A gyár munkás összetétele igen heterogén volt. Költöztek le Budarestről is szakmunkások, de a döntő többséget a szakmát Buda-esten elsajátító Nyíregyházi lakosok adták. A beindulás után azonnal megindult a bővítés is. 25 milliós beruházással 1963 nyarán megindult a szigetelőszalag és a gumiazbeszt tömlőlemez gyártása. A gumigyár rövid Üzemelése után már nemcsak a hazai szükségletet tudta kielégíteni, hanem egyre nagyobb exportkötelességének is eleget tudott tenni. Uj cikkekkel Jelentkezett, - pl: campingáruk -, s a harmadik ötéves terv mintegy 350 milliós beruházásával a gyár termelése elérte a 800-900 millió forintot, munkásaink száma a 3000 23 főt. /: - kb. 60 % a női munkserő - :/. Közeli feladatként szerepel a gumigyár további nagyarányú bővítése. 1930-ra az, u*n. Cordatic-program megvalósításával Nyíregyháza a magyar könnyügumiipar központja lesz kb. 4-5000 dolgozóval és mintegy 3,5 milliárd forint termelési értékkel. Felszabadulásunk előtt a szántóföld magas sránya /: - 81,4 % - :/jellemezte a nyiregyházi határt. Az I960ae évek elejére a szántóföld 60 «-ra csökkent, ugyanekkor 2,5 £-ről 16 %-ra emelkedett a kert, a szőlő ás gy'icöl-