Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

csöe részesedése. Közel 200 i-al nőtt a zöldségtermelés /: - bah, borsó, paradicsom. - :/. Az ipar termelő tevékenységén belül kiemelt szerep jutott mindig - város mezőgazdasági .jellegéből eredően - a mezőgazdasági iparnak. Voltak már sikertelen ée sikeres kisárletek is konzervgyér és szárítóüzemek létesitérére városunkban az előző évtizeűekben.A második ötéves tervben szükségszerűen jelentkezett a nyersanyag feldolgozása céljából a konzervgyár megépítésének igénye. A gyors döntés volt a legcélszerűbb, mivel nem állt összhangban a városrendezési tervvel /: - a körút lakóházai között áll - :/, de megoldhatatlan feladatnak látszik továbbfejlesztése is. 1961-ben kezdődött az építkezés, s 1964. augusztus 2d 20.-án avatták az uj létesítményt. Termelési kapacitás 3.25O vagon évente, mely kb. 250-280 millió forint termelési értéket jelent. Impozáns,figyelemkeltő épülete fcyiregyház8 egyik legszebb építkezési alkotása. Az újonnan épült üzem a gazdasági hatékonyság és a munkatermelékenység növeléeét tartotta fontos feladatának, a igy rövid időn belül elérte, hogy termékeinek 2/3;"-át exportra készitette. A Szovjetunió és a szocialista országok mellett termékei eljutnak Angliába, Franciaországba és Kémetországba ia. A nyiregyházi konzervgyár igen jő befektetésnek bizonyult, mely busásan kamatozik. Termelését évről-évre növeli, e vidéki telephelyek kialakításéval termékeinek száma is növekszik. Egyrészt a beruházások, másrészt a létszám stb. növekedése következtében számos cikk termelése többszöröződött meg ipari üzemeinkben. Mindezek ellenére csak néhány ezámottevő az országos termelésen belül.