Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

1960.-ban kezdődött. A második ötéves tervben megépült 8z egységes vizmü és csatornarendszer. Nyíregyháza általános rendezési terve, benne a tervszerű ipartelepítés programjának kidolgozása. Előtérbe került az eddig elhanyagolt infrastruktúra fejlesztése, s ipari övezet kialakítása. A város déli részén 400 hektáros területen alakítottak ki iparterületet, s 80 hektáron a nyugati részen. A város észak-keleti körzetében kaptak helyet a szolgáltató ÜZem-lr 20 mek. A város saját erejéből és koordinációs uton oldotta meg ezeken az iparterületeken - mintegy 50 milliós költséggel - az ipari gyüjtőutak, az elektromos hálózat, a közművesítés kiépítését, és készítette el az Iparvágányokat is. Az egészségesen alakuló, előrelátó gazdaságpolitikai 9HI előkészítés városunk iparfejlődését erőteljessé tette a másooik ötéves tervben. Erről az időszakról az alábbi értékelést olvashatjuk 21 egy gazdasági útmutatóban: "A második ötéves tervidőszak folyamán a megye ipari fejlődése gyorsütemű volt. Nemcsak az oráteágos átlagot haladta meg, hanem a leggyorsabban fejlődő megye volt. A szocialista iparbsn foglalkoztatottak száma 1960-65 között 6.600 fővel, tehát 50 %-al növekedett. Ugyanezen idő alstt az országos növekedés 17,9, az iparilag elmaradott területeken, az Alföldön és a Dél-Cunántulon 35 % volt." Megyénkben 1953-1964 végéig az ipari beruházások értéke meghaladta az 1 milliárd forintot, mig az építőipari