Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

vekedett. Ezzel szemben a minisztériumi iparban - az élelmi8zeripari vállalatok átmeneti nyersanyaghiánya következtében - bizonyos megtorpanás következett be. A termelési érték növekedése teljes mértékben a munkáslétszám növekedésének következménye volt. /: - 1958hoz viszonyitva 30 %-oe munkásnövekedés volt a szociálisiparban. - :/. Bizonyos mértékig csökkenő irányzatú volt a termelékenység is, - csupán a szövetkezeti ipar dolgozott állandóan javuló termelékenységgel. Az állami ipar termelékenységének kedvezőtlen alakulása elsősorban a vállalatok munkájától független tényezők következménye. /: - A minisztériumi iparban az átmeneti nyersanyaghiány, a helyi iparban az uj vállalatok alacsony termelékenysége, - de hstáseal volt a termelékenység csökkenésére a termelői árakra vonatkozó pénzügyi intézkedés is. - :/. Az önálló kisiparosok száma annyira megfogyott, hogy sok területen hiányoztak a lakosságnak a javitó és szolgáltató munkát végző mesteremberek. Építőiparunk évről-évre nagyobb épitési feladatot látott el.1958 ée 61 között teljesített beruházások 50 %a épitésí*jellegű volt. Termelése több, mint kétszeresére növekedett. Az állami építőiparban az állományi létszám 66,7 %-al növekedett ebLen az időszakban, gépállománya pedig a duplájára növekedett. Általános országos jelenség volt, de Nyíregyházán különösen éreztette hatását, hogy az infrastruktúra ée a szolgáltatások fejlesztését alárendelték az iparosítás előmozditásának. Az ötvenes évek végéig az infrastrukturális, közlekedési és lakásépítési beruházások teljesen stagnáltak városunkban. A városíasodási folyamat csak