Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

2. Honfoglaláskori temető a nagyhalászi határban I-II. /1908/

nak és - délnyugotnak példájára mennyi baksist zsebelhetne be őseinek jóvoltából. A barbár magyar az ilyen undoritó kegyeletsértő üzletre nem tud vetemedni. Az elmondottakból csak azt akartam lehozni

t

hogy a mumia-kérdós eddig még tisztába hozva nincs. De ezzel a homályos kérdéssel kapcsolatosan menjünk tovább; még pedig csupán általam ós az ásatásokban velem együtt résztvevő társaimnak észleleteinek alapján, a nélkül, hogy az észlelt körülményekből következtetéseket mernék levonni. 1867. vagy 68-ban a hugyaji határnak egy sivár homokfuvásos részén a szél csontvázakat takart ki. Megboldogult báró Vécsey József és Dr. Rómer Flórissal nyolc sirt fedtünk fel itten. Csak egyetlen csontváznál találtunk sirmellékletet egy kis rozsdamarta bronzszijdiszitést az öv tájékán - a melyet Römer honfoglaláskorinak ösmert fel és a melyet muzeumunk ma is kegyelettel őriz. A bolygatatlan csontvázak annyira el voltak porladva, hogy bár a csontvázakat tollkéssel, nagy gonddal faragtam ki, csak egy két csontszilánkot és egy koponyát sikerült sértetlenül kiemelni. Pár nap múlva Czóbel Imre öreg barátomnak meghívására, ugyancsak báró Vécsey és Rómernek társaságában, a Czóbelek ajaki birtokára mentünk egy kőkorszaki lelhelynek átkutatására, a miről mostan azért tartom kötelességemnek visszaemlékezés alapján részletesen beszélni, mert báró Miske Kálmán nagytudásu régészünktől Kőszegről, aki hazai régészetünknek terén,- a külföld előtt is kimagasló alak - épen most kaptam levelet, a melyben az ajaki leletről tudakozódik, a melyről megboldogult Rómer Flóris csak futólagosan emlékezett meg az Arch. Értesitőben. Vármegyei muzeumunk egyik legrégibb, legbőkezűbb és legbuzgóbb támogatója, id. Kállay Andrásnak fia, ifj. Kállay András is több izben gyarapította muzeumunkat ősrégészeti le-