Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

1. Csevegés múzeumunk érdekében I-VIII. /1908/

Csontvázának 50 lépés a hossza. A koponyája pedig csak olyan kicsi, mint egy Duni kutyájé. A tudósok ezen állatnak létezését 7-8 millió előtti esztendőre teszik, mert hát akkor is volt Isten. Hajoljunk meg tehát az Úristen előtt és ne diktáljuk neki, hogy mikor volt joga világot teremteni. Nagy az Isten! Ne diktáljunk neki és ne kalandozzunk a millió évek alatt letelt világban, hanem szorítkozzunk egy pár rongyos évezredekre, amelyeknek nyomai a "Nyir-"ben is feltalálhatók. Ezen haszontalan elmefuttatásnak kapcsán még is csak ki kellene lyukadni muzeumunknak remélhető gyarapodására. Kezdjük meg. Nem akarván bortól fecsegőbbé válni, néha néha eljárok a sörcsarnokba, hogy lelohasszam szóbő3égemet és legfeljebb 3 kis pohár sör mellett pletyka szövésben is résztvehessek. Miután a munkaszünet miatt az adóprés is szünetel, vasárnaponkmt a pénzügy igazgatóságnak tagjai is odajönnek a szidásokat hallgatni. A múltkor ifj. Liptay Ede pénzügyigazgató titkár iis velünk dőzsölt. Régészetre kerülvén a beszélgetés, egy karneol gyűrűt mutatott fel, amelynek véaetét nem tudtuk megfejteni,csak sejtettük, hogy török vagy perzsa irás. A nagyfalui tiszaparti terramáréban találták, A tudósok azt tartják, hogy ez tiszteségesebb szó mintha cikornya nélkül Ős szemétdombnak neveznénk, pedig hát csakugyan nem egyéb, de hát a kenés sem használ, hanem csak ugy, ha másságénak mondjuk. Vármegyénkben tudtommal két ilyen ősszemétdomb van,ahol az ősnépek a kő, réz, bronz és népvándorlás korszakaiban egymás fölé telepedtek. Az egyik mintegy 500 lépésnyi hosszúságban a Rakamaz és Tímár közötti Aranyos ér közelében vonuló partszaka-