Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
25. Homéroszi bronz-sisak a szabolcsi földben /1915/
25. Homéroszi bronz - sisak a szabolcsi földben A mult 1914. éT nyarán Seress József nagykállói főjegyző arról értesitett, hogy ottan az elmegyógyintézet mögött vonuló utcában, midőn egy távirda-oszlopnak gödröt ástak, egy össze-vissza gyűrött és kalapált bronztárgyat találtak,mely et másnap, a helyszinen megjelenve, bronzsisaknak ösmertem fel. A lelőhely egy mintegy 4 méter hosszú, 3 méter széles és 2 méter mély szemétgödörnek bizonyult, melyben egy fürészes élü vas sarlót is találtunk. A szemétgödör legfeljebb pár száz éves lehet és valamikor háztelek udvarán lehetett, mert utcára szemétgödröt ásni nem szoktak, az utca pedig, mint 1lyen, legalább is két háromszáz éves. Hogy miként került az alaktalanná kalapált tárgy a szemét gödör be, tudni nem lehet, de miután biztos tudomásom van arról, hogy 1867., tehát muzeumunk kezdeményezése előtt a bronz tárgyakat kóbor cigányok csengetyükké szokták átönteni, valószinü, hogy egy nagy leletből ezen nagyobb tárgy kisméretű olvasztótégelyükbe nem férvén, mint általuk nem használható tárgyat eldobták. A muzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének megbizósából dr. Gasparetz Géza Elemér, a Nemzeti Múzeumnak őre és mindenféle csaknem felismerhetetlenné vált régiségeknek művész restaurátora, a világon eddig talán páratlan bronzsisakot a maga eredetiségében helyreállította. Homeros, aki Krisztus előtti évezred elején élt, Iliász hőskölteményében különböző elnevezéssel többféle bronzsisakot emlit, melyek közül legtökéletesebbnek tartja tepróphlos nevűt, mely homlokernyőn kivül, nyak-, fül- és arc-, valamint orrvédő-léccel is el van látva /lásd: Die Kxiegswaffen von August Demmin. Dritte Auflage. Gera-Unternhaus, 1891. 188 lap./ A nagykállói sisak ezen utóbbi fejhez tartozik.
