Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
25. Homéroszi bronz-sisak a szabolcsi földben /1915/
A homlokernyő bár összegyűrve, de épségben került ki a szemétgödörből. A homlok közepének megfelelőleg a reteszzároknál alkalmazott ütközőhöz hasonló bronzdarab van két szegnyulvánnyal odaerősítve, melyen egy 20 mm. széles és 8 mm. vastag rudat lehetett dugni. Alatta a homlokernyő és sisak között egy kisebb méretű rés van, melyen át az orrvédő-lécnek az ütközőbe illő vastagabb és szélesebb felső vége lejebb nem csúszhatott. A füleknek tájékán a sisaknak perecé felett 47™.távolságra egymástól harántul ugyanilyen távolságban két-két lyuk van, mely az elveszett fül- és arcvédőlemeznek megerősitésóre szolgált. Az egyik oldalon a két aklaszeg épségben van, melyeknek fejecsük kúpalakú, ami jellegzetes jelenség a bronzkorszaki bronzfazekaknál és kétguzsu bográcsoknál is. A sisaknak egykoruságát az edényekkel ezen fejecsek kétségtelenné teszik. A szegek másik lekalapált végének távolsága a sisak belfelületétől 2-3 mm, tehát a fül és arcvódő lemez is, melynek alakját nem tudjuk, csakis ilyen vastag lehetett. Ugyanilyen forma magasságban harántul, nem kerek mint a többi, hanem négyszögű három lyuk van aklaszegeknek befogadására, melyek közül a két szélső 149 mm. távolságra esik egymástól. Ezek szolgáltak a tarkő és nyakvédőnek befogadására, melynek alakját szintén nem tudjuk,mert ez sem került meg. A kúpalakú, hengerded, letompított csúcsban végződő sisaknak magassága 250 mm., peremének átmérője pedig 219 mm. A diszitést csupán közel a perem felett, három-négy cm. távolságra pedig két párhuzamos körülfutó bemélyitett vonal képezi. Közvetlen a perem felett 32 két mm.átmérőjű domború fejecsü aklaszeg erősített egy mm. vastag bőrt vagy szövetet a sisaknak belső felületére. Az aklaszegek közül 16 van meg. Hazánkból csak Békésgyuláról és Hajdúböszörményből ismerünk egy-egy bronzkorszaki kúpalakú sisakot védőlemezek nélkül. Hem emlékszem, hogy akár rajzban, akár természetben
