Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/
20. Anonymus és honfoglaláskori temető KenézlŐn Béla királynak "Anonymus" néven ösmert Névtelen jegyzője, legrégibb magyar történetírónk, bizonyára nem az ujjóből szopta azt, amit irt, hanem ! részben azóta eltűnt "Írott forrásokból, részint pedig hagyományokból. Tévedhetett egyben-más ban, de hiszen Marczali hírneves történészünk is - aki Anonymust mesemondónak bélyegzi, talán Inkább tévedett, mikor honfoglaló őseinket Anonymussal szemben nem a Vereczkei szoroson, "hanem Erdélyen ót vezeti be mai hazánkba, amit régészeti alapon azzal támogat, hogy Erdélyben, Alsófehérvármegyében, Gombáson egy koronatanút, egy honfoglaláskori kardot találtak. De azért nem lehet sem Marczalit, sem Borovszkyt ós másokat mesemondónak bélyegezni, mert amit állítottak, azt jóhiszeaüleg tették. Nem lehet mindenkinek mindent tudni. Az Anonymust gáncsol óknak semmi tudomásuk sem volt arról, hogy Beregben, Zemplénnek bodrogközi részén és a Nyirben, ahova keletről a Vereczkei szoroson vezet az ut, Lehoczky Tivadarnak munkácsi, Dokus Gyulának sátoraljaújhelyi és a Szabólesvármegyei múzeumnak annyi itteni lelhelyről került és annyi honfoglaláskori lelete van, nint amennyi hazánknak egyik hasonló területéről sem tudnak felmutatni. A lényeges a dologban nemcsak mi soviniszta " Nyiri pajkosok " tartunk Anonymussal, hanem az ón igen tisztelt néhai Thaly Kálmán barátom is egy hozzám intézett s kegyelettel megőrzött levelében örömét fejezte ki afelett, hogy a hazánkban eddig talált összes honfoglaláskori leleteknek általam öszszeállitott statisztikájával Marczaliéknak téves állítása helyesbbitve lett. Thaly is Anonymusnak adott hitelt, mikor a honfogla-
