Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/

lás ezredik érének emlékhelyéül a Zoborhegyet, Zemplén és Szabolcsrárát, Zimonyt stb. jelölte kl. Szegény Anonymust, akinek Ferencz József őfelsége, aki pedig osztrák császár is - Bpesten egy III.Béla király 1dejében készült fénykép után emlékszobrot állitatott fel, bizonyára nem tette rolna ezt, ha Anonymust hazugnak tartotta volna. Hogy azonban szegény Anonymus egészen ne legyen habilitálva, ; én is mondok róla - mint fogadatlan prókátor - valamit; de azért a döcögés végén még is csak ki fogok lyukadni a kenézlői honfoglaláskori temetóig; tehát ne tessék neheztelni a fecsegés miatt. 1896-ban az u.n. millenáris cécők alkalmával /araikor csak ugy be lehetett volna fejezni a magyar nemzetnek történetét,! nint az arra raló öntudatlan törekvést ma a legfényesebb világításban látjuk; aminél fényesebben még a leggondosabban pucolt zsandár ós bakaszurony aem tündöklött Bpesten,/ a közlekedési és kereskedelemügyi miniszter Bartalos Gyula történészt, aki most címzetes egri kanonok és akinek gazdag ósi és honfoglaláskori gyűjteménye kiváló okmánytára Eger nagy vidékének,ós engemet, mint aféle koca régészt kért fel arra, hogy Szabolcs vezér földrárát felkutatra^ réleményt mondjunk felőle. Az ott töltött három nap könnyű rolt Bartalosnak, aki bele rolt gyakorolva a bőjtölésbe és a breviárium olraaásba, de nekem, akinek a nagyanyja juhhústól csömörölre halt meg, zokon esett az, hogy a mészárszékben csakis juhhúst lehetett kapni, Juhhúson kellett tehát élnem és breriáriumot olrasni ugy, mint azt a kaszárnyában olrasni illik. Szegény soriniszta magyar pap azt találta Írni, hogy "Commun! consillo sociorum suorum fossatam magnam fecit,-et aedificarit Castrum fortissimum ex terra, quod nunc Castrum Zobulchu nuncupatur." Magyarul "Közös tanácskozás alapján nagy árkolást végzett és igen erős várat épitett földből, melyet most Zobulch várának neveznek."