Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

18. Honfoglaláskori temető Micske pusztán I-IV. /1912/

Egy csontváznak dereka táján, nyolc darab rossz ezü8tbo\l készült szijdiszitóst leltünk ötféle változatban,egyik szebb rajzú a másiknál, de egy sem azonos az eddig talált honfoglaláskori ezüst szijdiszitósekkel. Ezekről leírással tiszta képet nyújtani nem lehet. Valószínű, hogy a rajzok a "Muzeumok és könyvtárak Értesítőjében" fognak megjelenni. Ugyanezen sirban, közvetlen a bal könyökizület alatt, köröskörül az alkar felső végén, nyolc egyforma, paizs alakú, 8zljfonat diszitésü kis ezüst szijdiszités, a rövid ujjaknak bőszegélyzetén lehetett. A jobb karnál semmit sem találtunk.Ugyanitt egy nagy borsó mekkoráságu, füles, tömör pityke. Egy másik sir lakójának igen különös mellénye lehetett. A mellcsontnak közép vonalában, de azon tul lefelé nem terjedőleg, egymástői három centiméter távolságba helyezett hat darab 15 mm. átmérőjű, domború, rozetta diszitésü, füles ezüst tárgyat találtunk, homorú oldalán két-két füllel, melynek lyukai harántul állottak szemben egymással. A két fül bőrszallagon hatolt át és az áthatolás után a lyukakon vékony bőrszálat húztak át megerősítés végett. A csürgésre szántnak látszó, a kerületen kivül nyúló fület pedig a bőrszallagra varrták. Ezen sortól balra párhuzamos hét centiméter távolságban eső sorban és a sorokban szintén három centiméter távolaágban nyolc, az előbbiekhez teljesen hasonló domború rozettát találtunk, de felnyúló fül nélkül, ugyancsak szijszallagra fűzre. Ezen tárgyak sem begombolásra, sem bekapcsolásra alkalmasak nem voltak, tehát csak a mellénynek díszítéséül szolgálhattak. Pictor fantázia kell annak megállapítására,hogy a mellény miként lett a törzshöz illesztve. Egy harmadik sirban letompított, hosszas, háromszög alaku, 50 mm. hosszú csüngő ezüst diszlemezkét leltünk,ami honfoglaláskori leleteink között gyakori ugyan, de amilyent a Nyirben eddig még nem találtak. Ezen díszítések egy felső ós