Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

18. Honfoglaláskori temető Micske pusztán I-IV. /1912/

községéén mintegy nyolc-tiz méter mélységben kut ásás alkalmával találtak. Ki halomzta fel ezen rengeteg réteget az edény felé azon aránylag rövid idő alatt? Az Úristen! de nem a mindent sablonba szőritani akaró tudákos geológus. De térjünk vissza a témára. Három sorban 21 sir volt. A Nánássy Sándor által helyes irányban április 19-én reggel húzott kutató árkok több találásának gyanúját kizárni látszottak, amiért is az ásatást abban is hagytuk. Végre-valahára szedjük számba, hogy miket találtunk és mit lehet azokból következtetni. A homokhordás alkalmával a munkások által feldúlt két /illetve öt, mert három feldúlt sirban embercsontokon kivül egyebet nem találtak/ sirban talált kard különböző korszakbői származónak látszik. Az egyik egy élü, igen rövid keresztvasra /Parierstange/, az elfelé előre hajló markolatú, csaknem egyenes pengéjű kard, amilyeneket csakis honfoglaláskori sírokban találunk és 25-30-nál többet alig ösmerünk, amelyek közül mintegy hat a Nyirből ösmeretes. A szomszédos sirban, ugyan olyan mélységben, a temetőnek sirsorában, tehát ugyan azon időben eltemetett egyik ősünk mellett egy kétélű, kereszt-vas nélküli, a penge hosszában végig futó, pár milliméteres hosszú és széles kiemelkedés taraja annál inkább az u.n. La Téne /Kelta/ kultúrára emlékeztet, mert mig az ősmagyar kardok hüvelyeinek nyomára eddig még nem akadtak, a mic3kei második feldúlt sirban talált kard vashüvelyének sok darabja megmaradt, ami a kelta kardoknál gyakori jelenség. Még egy másik sirban egy kardnak keresztvasát leltük meg, mely kissé lefelé hajló két végén kihegyesedő,13.cm.hoszszu. Közepéből egyik oldalon a 28 mm. széles markolatnak,másik oldalon az 55 mm, széles kétélű pengének csekély maradványa észlelhető.