Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

12. Múzeumunkról /1910/

amely réteg Tokajnál 27, Tiszafürednél 11 mélységben van a Tiszának feneke alatt. Hálunk eddig csak Miskolcon és Diósgyőrben találtak dilluviális rétegben pattogatott "

Paleolyth

" kova eszközöket. A kőeszközök csiszolásához akkor még nem értettek. Arcelin szerint a Saohe völgyében a plaeolyth korszakot az ujabb csiszolt kőkorszaktól /"

Neolyth

"/ olyan vastag leletnélküli réteg választja el, melynek képződésére 30004000 év kellett. Az alluviális flyírben csak neolith tárgyak vannak, még pedig gyakran olyan kőzetekből készitve, melyeknek legközelebbi lelőhelyeit eddig még megállapítani nem sikerült

. Obsidian és kova kések, nyílhegyek stb., melyek még a bronzkorszakban is használatban voltak; kővésők, nyéllyukas balták, kalapácsok, parittya kövek, kőmagok stb. A követ esztergálni is tudták. A nyéllyukat valószínűleg vezérpálcával egy helyre tartott bodzafával, vize3 kovaporral, vonós eszterga módjára fúrták, mint az két fúrni megkezdett példányunk igazolni látszik. Ezen korszak nálunk valószínűleg a Krisztus előtti Illik évezred végéig tartott. Rézkorszak. A kőkorszakból átmenetet képez a bronzkorszakba, mert a rézből készült szuró-vágó eszközöknek alakjai sok esetben hasonlítanak a kőeszközökhöz, mig a bronzból készültekhez legkevésbbé sem. A réz puha; mig a bronz, amely nálunk átlagosan 90 rész rézből és 10 rész ónból készült öntvény, sokkal keményebb és ugy viszonylanak egymáshoz, mint a vas az acélhoz. Valószínűleg mindkettő a Mesopotamia és Örmény ország között létező, rézben, ónban igen gazdag vidékről került hozzánk Erdélyországon át, mert rézleletekben Erdély, Magyaror-