Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

7. Csevegés múzeumunk érdekében is I-V. /1908/

Csevegés muzeumunk érdekében la IV. Csaknem kivétel.nélkül mindenki azt tartja,hogy az újság sokat hazudik, a mint hogy igaz is. Ez azonban az ujságiróknak becsületét legkevésbbé sem érinti, mert különben Ráko3sy Jenőt, Falk Miksát, Eötvös Károlyt, Kaas Ivort és töbt száz jeleseket is a zug firkászokkal egy glédába kellene állltani. Ezen szerény sorok a w

Nyirvidék"-nek egyik zugába lopództak be, tehát nem igényes ujságczikk számba mennek. A ki pedig annak tartja, hogy újságcikk, nem veheti zokon, ha egy hazugság is rejlik benne, olyan a mi senkinek sem árt. Csevegésen kezdődött, de csak ugy lehetne ezen cimen folytatni, ha muzeumunk érdekét is folyton mindég bele lehetne keverni. Ez azonban, csak azon esetben lenne lehetséges, ha muzeumunknak pártolói nem 8zunyókálnának, vagy hortyognának. Miután azonban muzeumunknak gyarapodásában most egy kis pauza állott be, a csevegés fecsegesse kényszerült fajulni, mert hát egyszer hopp, máskor kopp. Ma koppon vagyunk. Tehát folytatólagosan tovább, elő a rabló históriákat. Pedig hát ugy szégyenlem magamat, hogy muzeumunknak gyarapodásával nem henceghetek, mint azon bizonyos kutya, a ki kilenc gyermeknek örvendett. E miatt meg is rótt a napokban az én tisztelt és szeretett G-örömbey Péter ref. esperes barátom, azememre hányva, hogy tücaköt bogarat összehordok, muzeumunkról pedig hallgatok. De csak azért hallgatok, mert hetek óta szaporodás nincs, épen ugy, mint ahogy Boszniában az osztrákok előnyére csupán csak magyar fiuk nem fognak szaporodni, ha nem is vesztünkre, de nagy hátrányunkra. Valószínűleg nem akarnak bennünket szaporítani Bécsből, pedig ugy szeretnek ottan minket, de még hogy. Hasonló jókat kívánjunk nekik. Lesz még kutyára dér,