Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
körében ekkor valamelyes hajlandóság mutatkozik az egyezségre, szakmánymunkák és pénzfizetés emlegetése mellett. Május 9-én és 11-én mintegy húszan érdeklődnek a megegyezés feltételei felől. Ezt megelőzően "az uradalmat gyújtással fenyegető czédulák kezdenek elszóratni. Az esetleg teljesítő lakosokat is gyújtással fenyegetik". Május 11-én éjjel felgyújtják az uraság sertésólát. Megég 35 öreg s fiatal sertés. Május 15-én a birtokosok az elöljárósággal közlik az egyezkedés feltételeit különböző variációkban. A zsellérek napszámváltságára 25 vkr-t elfogadnak. Ugyanakkor az érdekeltek 25 aláirással bejelentik, hogy tartozásaikat természetben kivánják rendezni. Az uradalom május 19-én munkára rendeli ezeket, de csak néhányan jelennek meg. Ezt az uraság jelenti a megyének. Semmilyen rendeletnek nem engedelmeskednek. "Május vége felé törvényszék és katonaság rendeltetik Szentmihályra; kötelességébe tétetik a* fegyverek ás volt honvédek rejtegetőit is kipuhatolni és az engedetlenségre bujtógatőkat fenyiteni". Erre elkezdik a tartozások teljesitését. "A törvényszéknek nincs alkalma szigort alkalmazni. Az engedelmesség általános. A Hartman ezredbeli Müller főhadnagy vezetése alatti 100 gyalog katona még egy pár hétig itt marad, de nem fordul egy eset sem elő, hogy ellenszegülés ellen szigort kelljen alkalmazni. A törvényszék május utolsó napjaiban berekeszti munkáját és "eloszlik". Újra lábrakap az egyezkedési hajlam. A törvényszék elnökét Pozner Antalt és Farkas István főszolgabírót kérik közvetítésre. Ezek Nagy Imre nánási járásbiróval visszamaradnak. Alkudozások után elkészülnek az irásos egyezségek, melyek "tömegesen és minden kényszerítés nélkül iratnak alá". "Kézi napszám váltságra tolakodva Íratják fel magokat az illetők. Serényen kezdik 69.