Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

kötelességeiket teljesíteni. Kézi napszámok megváltása nagy sikerrel folyik. Június 3-án az elöljáróság kéri a katonaság "visszahúzását", /visszavonását/. A katonaság június folyamán elhagyja a községet. Július közepén csökken a szerződésbeli kötelességek teljesítése. A gróf az elöljáróság útján július 17-én felszólítja a lakosságot. Ezt teszi Farkas főszolgabíró ós Nagy Imre járásbirót is kiküldi Szentmihályra. Az intés segit. Később hanyagság jön. Augusztus 1-én a "határidőre pénzt nem fizetnek". A tisztviselőségek intéseket alkalmaznak.Kérni eredmény van, de nem általános. A megyei főnök Farkas Istvánt küldi ki puhatolózásra. Szeptember és október hónapokban kint van és hatni igyekszik a népre. Szentmihály napra sem teljesítenek. G

e

zdasági tisztség a templom előtt 3-szor szólítja fel az adósokat és október 13-án panaszt tesz. Október 19-én Farkas főszolgabíró a gazdasági tisztség panaszára perre utasítja az uraságot. A keresetet beadják, Nagy Imre járásbiró azt november 1-én kapj8 meg s az új bélyegtörvényre utalva visszaküldi az úrnak. November elején kijön és inti a lakosokat. Ismét valamelyes sikerrel. A járásbiró a csendbiztost küldi ki november 20. körül, aki felhívást tesz 10 nap határidővel a teljesítésre. "A felhívásokat hordó császári katonák fenyegető nyilatkozatokat hallanak". A 10 nap határidő alatt 63 allodialis és ugyanannyi zsellér teljesít. A lázadás előzményeit röviden a fentiek szerint vázolja a vizsgálatot lefolytatása után Eckstein Adolf császári biztos. ^ A rend fenntartására és a követelések behajtására kiküldött Fodor Gábor nánási csendbiztos november 30-án felhívást intéz az elöljárósághoz írásban. Kéri, hogy december 1-én tegyék közhírré,hogy december 2-án az első tizedbeli, 3-án a második, 4-én a harmadik, 5-én pedig a negyedik tizedbeli nem teljesítő lakosokat rendeli a hely-