Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

ágyukkal együtt első rohamra bevette és az ellenséget az ácsi erdőig.visszanyomta. Ezen fényes bajnoki tett kiérdemli minden vitáznék méltánylatát...Görgey Arthur tábornok". Az 1649. év augusztusában már felrémlett Világos közeledése. Ők, a 48. zászlóalj hősei július 21-én, majd augusztus 3-án Komárom várából kitörve Neszmélynél szétverik az ellen jobbszárnyát. Háta mögé kerülnek és az ellenséget megsemmisitik, ágyüt, felszerelést és élelmét elveszik, többszáz foglyot ejtenek. Útjukon vérük hullott, szurony8Ík hegyén dicsőség napsugara verődött vissza és mégis közeledett Világos és letűnt a szabadság csillaga. + + + i'.ig a szabadságharc csatái folytak, itthon a következők történtek: A szabadságeszmék diadalát látva 1648. július 1-én Gombás Miklós biró és hat társa kérvénnyel fordultak Eeák Ferenc igazságügyminiszterhez az arányosítás és tagosítás elrendelése, valamint a ezőlődézsma és a regálék megszüntetése iránt. Kedvező döntést azonban nem tudtak kieszközölni. Ebben az évben volt az első urasági befolyás nélkül tartott biróválasztás, amelyen H.Pethe Gábor törvénybirót választották meg birőnak, aki a nemzetőrségből visszatérve foglalta el a hivatalát. Erős kézzel biztosította a rendet és a nyugalmat. A háború terhe ránehezedett a községre is. A lakosság lelkesen és öntudatosan hozta meg az áldozatot minden téren. Az 1846. év augusztus 29-én tör84.