Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

tént meg az újoncok összeírása, majd a sorozása. Közben önkéntesek is mentek. A református egyház is odaadta a harangját a Honvédelmi Bizottmánynak, hogy abból ágyút önthessenek. 1849. januárjában 252. horvát hadifogoly vonult át a községen. Hogy ez nemcsak átvonulás lehetett, mutatja az akkor élt Virág András falusi lakos egykorú feljegyzése: "Hem keresztül vonult, hanem több hetekig kellett tartani őket élelemmel, házsorjába kenyérrel étellel ellátni". Ujabb 100 nemzetőrt is adott még a község. Márciusban 1000 kenyeret kért Szentmihályról a tábori élelmezési biztos, Görgei serege részére. Egymást érték az ilyen rendeletek. Görgei serege március 10-én indult Tiszafüredről és Polgáron át Szentmihály felé.Március 12-én és 13-án itt vonult át a 10.000 főből álló sereg. Tokaj felé, ahová március 14-én érkezett. A Polgár és Szentmihály közötti útszakaszon a Királyérnál erősen elázott volt az út és a tüzérsége megrekedt. Görgei a szentmihályi birónak adott Utasítást, szalma és farönköknek szállittatására, hogy az ágyúk előtt az elázott útszakaszt szalmával és dorongfákkal feltöltve járhatóvá tegyék. Azoknak a napoknak az időjárására maga Görgei is panaszkodott, amint azt az útból március 10-én Egyekről irta Klapka tábornoknak: "Ma át akartam kelni Ősegénél a Tiszán, de a Magyarok Istene áthúzta a számításomat; küldött esőt és kénytelen vagyok Tokajon át! Ismét elvész egy nap." így indult Tokajnak, hogy megindulhasson Kápolna után az a sok diadalt hozó csatasorozat, amelyik az u. n. "

tavaszi hadjárat

" során egymást követte. A lakosság ezekben az időkben is mint eddig, meghozta idejében az áldozatot anyagiakban. íme; ezt jegyezték 85;