Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
bás András 1963 február 16-tól hivatalosan is tiszteletdíjas vezetője lett. Erejéből futotta arra is, hogy 1963. június 1. - 1965. június 30. között, főfoglalkozásban a Jósa András Múzeum régész-muzeológusi teendőit is ellássa. Pethe Ferenc, Vasvári Pál ás Kabay János volt a példaképe, akikre vonatkozóan sok értékes anyagot gyűjtött egybe, s a múzeum falai között kiállítás formájában be is mutatta. Gombás András 1968. jsnuár 15-én a múzeumból is nyugdíjba vonult, azonban az 1971. február 10-én bekövetkezett haláláig a muzeumügynek támogatója, T iszavaavári történetének lelkes kutatója volt. Gombás Andrásnak szaftos tud. dolgozata jelent meg, többizben kimagasló dijat nyert az országos néprajzi pályázatokon. 1967-ben a Magyar Néprajzi Társaságtól a "Sebestyén Gyula Emlékérem", 1968-ban a Szabolcs-Szatmár Megyei Muzeumok Igazgatóságától "Kiss Lajos Emlékérem" kitüntetésben részesült. 1970-ben, 50 éves tanitói működéséért aranydiplomát kapott. Ez a könyv, melyben Gombás András életmiivének utolsó eredményét adjuk közre, mutatja azt a szorgos kutatómunkát,ami jellemezte ezt a nagyszerű helytörténészt* A rengeteg adat ismeretében, szinte évről évre haladva, érdekfeszítően ki tudta bontatkoztatni előttünk községünk múltját, őseink küzdelmes életét. Egyúttal kötelességem köszönetet mondani a SzabolcsSzatmár Megyei Muzeumok Igazgatóságának azért, amiért lehetővé tette a "Lapok Tiszavasvári történetéből"cimü munka első kötetének, Gombás András munkájának megjelentetését. Szivből kívánom, hogy ezt a könyvet'a történészek, honismereti kutatók mellett Tiszavasvári lakossága is megismerje és okuljon belőle. Tiszavasvári, 1978. szeptember 1. t>r. Lévai Sándor 2.
