Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

GOMBÁS ANDRÁS: LAPOK TISZAVASVÁRI TÖRTÉNETIBŐL I. BUdszentmihály története Községünk IX-XIII.századi történetére vonatkozó közvetlen adatunk egyelőre nincsen. Környékünkön azonban előfordul néhány olyan egykor lakott és azóta elpusztult helységnek a neve, mint Bőd /=Büd/, Gyomán, Raazon /Rázom/, Sima, ahol a szórványosan előkerült régészeti leleteken kivül bővebb anyag még nem ismeretes. A szomszédos Dada, Dob, Lök és Eszlár ugyancsak honfoglaláskori községek. Feltehető, hogy a mai Tiszavasvári és határa az első okleveles adat feltűnése előtt néhány évtizeddel korábban is lakott település lehetett. 1. A középkorban A középkori birtoklási viszonyok azonban megerősítik azirányu alapfeltevésünket, hogy ez a vidék az államalapítást követő első századokban várbirtok volt. A XIII. század második felében a királyi várbirtokrendszer felbomlása után, ez a terület a Szabolcs vármegyében ősi, - talán honfoglalőnemzetségnek, a BALOGSEMJÉNEK-nek birtokába került királyi adományként. A falu neve arra utal, hogy ekkor már templomos hely volt. Tehát az első okleveles említésnél jóval korábbi település,mert nevét templomának védőszent;)érői kapta. Első oklevélben említése 1292-ből való, és ettől kezdődően már szaporodnak az adataink. 1436.avi június hónap 19-én Budán kelt az az okirat, amelyikben Pálóczi Máté nádor utasítást ad a leleszi konventének egy birtokperben. Ebben az oklevélben községünk 3.