Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

A megelőző rendszabályok ellenére elért a pestis Szentmihályra is. Hét hónapon át szedte az áldozatait. A ref. egyház anyakönyvében levő feljegyzés szerint: "A pestis kezdett Nemes Lebretzen városában ezen 1739. észt. 20. m'aji és be is zároltatott. Böszörményben 10. Junii. Ezen mi helységünkben 1. november és akkor be is zároltattunk. A Proclu8io /zárlat/ és Pestis tartott az 1740. észt. ad 1. junii. Itten Istennek legyen dicsőség más helységekkel comparálván /összehasonlítva/ nem sokan holtak meg. Circiter /körül-belül/ 100,az melyek felett Predikatziok voltak..." Kaj 1740. júniusában ezt irták: "Eddig ad I-mam Junii /jun. l-ig tartott a Proclusio és Pestis igy fel szabadultunk mind az Istennek itélleti alél mind az emberek nyomorgatása alól, sup poena capitali/főbenjáró büntetés terhe alatt/ nem szabad vale ezután men/72/ nünk infectue /fertőzött/ helységekben." ' Az 1739. évben Fulyás Sámuel volt a helység hadnagya, 1740-ben pedig Szőlősi István, Az 1745. évben Petheő Rozália a budi birtokréezét /Bild harmada/ 45 v. forintért, 1748-ban pedig a szentmihályi birtokát 550 vft-ért, a budit pedig 50 váltóforintért adja ki^ árendába a lakosságnak. Az 1756. évben a szentmihályi birtok taxája 1000 német ft, a budi harmadé pedig 50 ft. volt. Palocsayné gersei Petheő Rozália halála után Deseewffy Sámuelné Palocsay Klára és báró Sennyey Imréné Palocsay Rozália örökli a szentmihályi birtokot. Az 1758. évben már az új birtokosokkal szerződik a község. Ebben a szerződésben az úrbéri szolgáltatások megváltási összegét 1000 német ft-ban állapítják meg, a budi birtokrészt pedig 50 ft taxáért kapják meg. A szerződést az 1759. évre 56.