Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
ie meghosszabbítják, de a taxán felül még 50-50 aratót és árpa-s zabkaszálásra 20-20 kaszást kell adni a községnek. Még Petheő Rozália életében, 1752-ben a királyi kamara pert indított Petheő Rozália birtokos ellen a Szentmihály és BUd, valamint a Szentmihály és Tedej közötti határ helyreállításáért, mivel azt a szentmihályiak az emiitett puszták bérlése idejében elrontották.'' 3 ' A per 1763-ig tartott. Sok tanút hallgatott meg a biróság a helyszinen. Ugyanott a régi határvonalat is kimutatta a tanukkal. A határper során kihallgatott tanuk vallomásai között egy-két olyan is elhangzott, amelyiknek helytörténeti vonatkozása van. Egyik: "Paulus /Pál/ Juhász alias /másként/ Soltész "baji lakos jobbágy vallja:8"... az Kurucz világban Szent-Mihályi Tyukodi nevű nótáriustul hallotta,hogy az Arany kert nevű plágán /tájon, határrészen/ még a török világban midőn azon nevezett plágát Budi lakosok, mig el nem pusztult birtanak, egy embert megh öltenek, kinek diját azon Helységnek kellet meg fizetni a melyiknek határán történt a gyilkosságh azt a Török praedentálván /ürügyül vévén/ a BUdi lakosokon, meg ijjettek a Büdiek, az nevezett Arany kert nevű plágát hogy nem az eő határokban legyen, meg tagatták és az Szent-Mihályi lakosok az nevezett Arany kert nevű plágát az eő Határokon lenni állítván az meg ölt Embernek diját az 40 forintokat az Törököknek le tették és az oltátúl fogva az A/7S/ rany kert nevű plága Sz.Mihályi határhoz tartozik."' '-"Az Akasztóhalmon áthaladó határvonallal kapcsolatban Pap János csikós vallja, hogy "még az akasztófát is le akarták vágni a Büdiek, amint is, hogy meg is vagdalták a fáját", mert állitásuk szerint az a budi határba esett. Ezen a dombon állott a szentmihályi akasztófa, amelyen a főbenjáró bűnökért elitélteket végezték ki a Zsigmond király 57.
