Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

hetenként kétszer hozzák el. Tartoznék továbbá magok közül csikászbirót választani".../A jegyzőkönyv végén/ "Ezek az áldomást is megitták".' ' ' Báré Paloceayné,Csáky Borbála után Szentmihályt Palocsay Zsigmond báró örökölte, aki gesei Petheő Rozáliát vette feleságai. Az 1738. esztendőben már Petheő Rozália, a birtokosoknak Klára és Rozália nevű leányainak a gyámja. Az 1738. esztendőben Petheő Rozália a szűk és mostoha időkre tekintettel hozzájárul ahhoz, hogy Szentmihály 3 évi úrbéri szolgáltatás megváltására 412 vonás forintot fizessen.' ' Az 1738. évben kitört a török háború. Sok lakosnak Szovát és Földes községekbe kellett menni, hol a szabolcsiak gyülekezőhelye volt. 1739. március havában pedig 2 szekeret, 12 ökröt, 8 lovat és 4 kocsist kellett adni a közság részéről.Május havában a Hortobágyra kellett szállitani a községnek 500 kenyeret az átvonuló katonaság számára, valamint vágómarhák szállitására is kötelezték a falut. Júniusban a Rakamazon állomásozó 10. ezrednek kellett adnunk 26 szekeret, 6 hámoslovat, 2 pár ökröt és 12 köböl lisztet. A háború megindulásakor 1738-ban felsőbb parancsra 70 szekér ment el a községből Temesvárig,nmjc Nándorfej érvártól Orsováig és Vég-Szendrőig. A török háború következtében terjedő pestis járvány behurcolása elleni védekezés céljából felsőbb hatóságok rendeletére a községet körül kellett árkolni, k bejárókat pedig éjjel-nappal strázsákkal kellett őriztetni, nehogy a járvány behurcolódjék. A etrázsálás már ekkor személyválogatás nélkül a nemesre és parasztra egyaránt kötelezővé tétetett. A rendelkezésnek eleget nem tevőket 12 forintra büntették. 55.