Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

fel egymás közt...Bőd, Tedej és Nyíregyháza földje elhanyagolt. Fölös jószágaik számára itt bérelnek földet és müvelik is. Robotot nem adnak, mert taxások. A taxát ugyanolyan kiEzabatban fizetik, mint 1715-ben. A legelőnek az összeírásánál az a megjegyzése a bizottságnak, hogy vizjárta és 800 marhára bőségesen elégséges. Az efölött levő jószágaik számára Büd egy-harmadát bérlik a királyi kamerától. A tedeji is nyíregyházi bérletről az összeírás nem ad számszerű adatot. Kereskedelmi összeköttetése a falunak Tokaj, Miskolc és Debrecen felé van. Ez a kspcsolat főként az állat és terménykereskedésre vonatkozik. A mészárszák és a korcsms bérlete fejében 83 forint 40 krajcárt fizetnek a földesúrnak. A malmokból 150, a mészárszékből 50, a korcsmából pedig 75 forint volt a község jövedelme. A négy malom közül egy a közságé, egy Aranyi Mihályé, egy Kun Istváné és Vas Jánosé, a harrr.adik pedig Bak Gáspár jobbágy tulajdona. Az összeirt ácsok Kegy András és Ács István, kik paraszti ácsok és nem tagjai a céhnek. Ritkán dolgoznak és alig birnak élni. A szsbók Szabó János és Szabó Mihály, valamint Teremi János. Szabó János már gyenge szemű és öreg. Szabó Mihály pedig nem tanulta meg a mesterságét és azért nem tudnak kereeni.Teremi János évente 20 forintot keres. A csizmadia Somodi István volt, aki alig kereste meg azt, amire szüksége volt. Sem a szabók, sem a csizmadia nem tudnak a vásárra árut vinni.

/69/ Az 1700-as évek során sok volt a községben a halászattal foglalkozó ember. A határ erdei és vizboritotta déli határrészei rengeteg halat adtak. Ezek a halászok Nánás területén is béreltek magoknak területeket. "Néha szentmihályi halászok veszik ki a halászatot. Ezeknek a halak 2/3-részét kell átadni a városnak és a halakat két 54.