Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

találkozva megütköztek július 6.-án. A kurucok órákon keresztül harcoltak a többszörös túlerő ellen. A sötétség beállta után már győztek a császáriak a Tokaji Ferenc és Kövér Ferenc által vezetett kurucok felett, akik 354 ha_ lottat vesztettek. Július 11.-én ismét összecsapott a közben megerősített kurucság a császári hadakkal, ugyancsak a Bocs melletti harangodi mezőn, de másfél őrai küzdelem után ismét vereséget szenvedett és 400 embert veszített. Közben a császári haderő is felduzzadt. Vaudemont császári generális lett a vezetője. Két napi ostrom után július 19.-én elesett Tokaj vára, majd ugyancsak két napi ostrom után beveszik július 23.-án Sárospatak várát is. A felkelésben résztvevők elleni megtorlás során sokakat karóba húznak, vagy felakasztatnak,vagy bebörtönöztetnek. A császári zsoldosok pedig régi szokásaikhoz hiven, folytatták a parasztok nyomorgatását és üldözését. A kezükbe nem került felkelőket elnyelték az erdők, és igy tovább duzzadt a bújdoső kurucok serege. A tokaji ribillió leverése után a bécsi kormány újabb katonai egységeket irányított az országba. Szabolcs területén Eszterházy Antal hada volt elhelyezve. Eszterházy Antal gróf ezredes Szentmihályon kvártélyozott be 1699-ben és 1700-ban. Szentmihályon volt ezredének 7. kompániája is. Eszterházy nem nagyon lehetett megelégedve a beszállásolással, mert innen a vármegyéhez Írott levelében szemrehányást tett az alispánnak azért, mert a megye nem megfelelő kvártélyt rendelt neki. Azt is irta, hogy noha ő két évet szenvedett török fogságban és a hazáért vért áldozott, a megye mégis olyan kvártélyt rendelt neki, melyet csak akkor fogadhatna el, hogyha "czigánytól fiadzott volna"«Arról is panaszkodott, 38.