Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
osztrák katonaság senkit és semmit nem kiméit. A beszállásolt osztrák katonaságot és lovát is a jobbágynak kellett ellátni élelemmel, illetve takarmánnyal. Ez volt a "porció". A mindenéből kifosztott, végképp elcsigázott, koldusbotra jutott nép nem volt képes megadni a porciót. A császári katonák ilyenkor "félkezénél, féllábánál fogva felakasztják a szegányeéget és úgy kinozzák, ameddig tetszik, majd a félholtra kinzott szerencsétlenek szemérem testökre húrkot vetnek s úgy hurczoljék, vonczolják őket a porcióért". A beszállásolt császári katonaság békót, vasat hurcolt magával s amerre járt, láncokat csörgetett. Futott is előle mindenki."' ^'Futott és shogy növekedett az elkeseredés, úgy nőtt a hontalanná váló bujdosók serege. Ezekre az évekre tehető a szomszédos BUd teljes elpusztulása és lakhatatlanná válása is.A pusztulás éve 1686 volt.Az 1689.évi összeírás már pusztahelyként tartja számon és megjegyzi, hogy területének jórészét szentmihályiak bérlik, mert lakói szétszóródtak és elpusztultak. A török idők utolsó éveiből van feljegyezve, hogy Virág Gáspár szentmihályi lakost a váradi török pasa kutyákkal tépette szét Nagyváradon. Az eset magyarázatául egy leszármazottjának a régi feljegyzését idézem: "Az adót N Váradra kellett vinni a 'töröknek. Az elöljáróság halván, hogy a' Töröknek ki kell takarodni az országból, az adónak teak felét küldöttek be Virág Gáspár és egy másik adó szedőtől. A Török Baea az egyiket vissza küldte, Virág Gáspárt zálogba hagyta egy heti időt hagyván. Eltelvén a' határidő, nem küldték be a' másik fele részt... /olvashatatlan sor/ a' kopók által szélyel tépette a' Basa." /40/ Az 1686. évből származik Caáky István gróf földesúr32.
