Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

nak egy oltalomlevele, amelyet azoknak a szentmihályi visszatelepülőknek adott, akik a nehéz időkben elhagyták a községet és máshol húzódtak meg. A török kiűzése után visszatérni akarván kérték az oltalomlevelet. A pueztultságból nehezen és lassan tud kiemelkedni a lakosság. Sok volt a pusztitás, nagy az elszegényedés és a kifosztottság. A lakosság helyzetét látva Csáky a teljhatalmú megbizottja útján további engedményt ad a község lakóinak: "...kegyelmes uram eőnagysága Szent-Mihály nevű Hajdú Városa az elmúlt mostoha zűrzavaros időkben alkalmasint csak nem véghső pusztulásra jutott volt,hogy azért előbbi állapotja szerint felépülhessen, kegyelmes uram eő nagysága engedelmébül s akaratjábúl és tetszésébül ugy a mint eő nagysága Plenipotentiariusa /teljhatalmú megbízottja/ ,megh engedtem valakik azon hellyben jöttének vagy jőnek lakosúi mighlen esztendőt nem töltenek, semmi taxa s adófizetéssel ne tartozzanak; Kegyelmes Uram eő nagysága tisztjei igy értvén az dolgot s eő nagysága akaratját s tetszését rajtok semminemű Taxát vagy adót egy esztendőnek előtt ne szedgyenek, esztendőt penigh eltőltvén, szokás szerént tartozzanak fizetni. Eperjes szept. 27. 1688. Berthóty Ferencz. Csákynak ez az új intézkedése további egy év mentességet jelentett a lakosságnak. Addig nem kellett taxát fizetni, vagy adózni. Valami könnyebbséget ez is jelentett. Pár év után új izgalmak.következnek. Hem fenyegetik ugyan a község létét és az emberek életét, de a sorozatos zaklatások, sanyargatások és pusztitás után a lakosok 33.