Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

"Hogy pedig az emiitett vitézeink bizonytalan lakhelyeikről el ne széledjenek...hanem minden időben egy bizonyos állandó helyen...lakván...Szabolcs vármegyében létező és ezelőtt a mi tokaji várunkhoz tartozó Kalló egész városunkat, hasonlóul Nánás, Dorog és Varjas puszta birtokainkat és Hatház, Vámos, Peres, Sima és Vid birtokbeli részjószágainkat a mi emiitett 9254 vitézeinknek...adományozzuk. . .Kelt Korporán, 1605. dec. 12.-én"...A Sima területre vonatkozó adományozást a hajdúk nem érvényesítették és nem szállták meg a 11 évvel előbb elpusztított helyet 8 igy terilletén a szomszédai osztoztak. A Szentmihály környékén létesített más hajdutelenek közül említendő Böszörmény és Pród 1609.évi, valamint Polgár és Szentmergita 1613. évi telepítése. Az 1619. évben Bethlen Gábor szabadságharca indult meg. Ennek során a hajdúk is csatlakoztak Bethlen seregeihez. A szabolcsiak is csatlakoztak. Kalló, Ecsed és Tokaj vára is behódolt. Ezt a szabadságharcot 1621-ben a nikolsburgi békével zárták le. Ezzel a békével ismét Erdély része maradt Szabolcs s igy Szentmihály is. Szentmihály mind az átélt török és német pusztítások, mind pedig az állandó hadjáratok következtében sokat szenvedett ezekben az időkben, és lakosainak száma erősen megfogyatkozott. Ezt igazolja a község akkori földesurának Lónyay Zsigmondnak az alább ismertetendő oklevele is, amelyben az 1623.évben Szentmihálynak "a sok jövők, Járók és hatalmasok miatt való romlott és puszta állapottyát" emliti. 14.