Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

3. HaJdútelépülés Ezért került sor az 1625. évben egy hajdutelepitésre. A Báthoriak után a község Lenyal Istvánná Bátori Katalin birtokába jutott. A hajdutelepités idejében fia Zsigmond volt már a földesúr, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa s egyben nagy tekintéllyel birő ember,aki 1626-ban a pozsonyi béke aláírója a Bethlen Gábor részéről. Ugyancsak jelentős szerep jut neki 1645-ben a linzi béke létrehozásánál is. Érdemei elismeréséül még 1627-ben bárói cimet kapott.' 4

' 1623-ban Kraszna vármegye főispánja, amikor a megritkult Szentmihály területére Gergely deák vezetésével települési engedélyt kérő hajdúknak a következő oklevéllel ad hozzájárulást'; igy rögzíti jogaikat és kötelességeiket! "Én Lónyay Sigmond Crasna vármegyének Feő Ispánia, adom emlékezetül ezen levelemet mindeneknek, a kiknek illik, hogy talála meg engemet a Vitézlő Gergely Deák több társaival együtt jelentvén azt, hogy Ők Zabolts Vármegyében lévő Szent-Mihály nevű Falunknak földét meg akarnák szállani, és rajta megtelepedni, módok és bizonyos okok alatt, hogy ha én is mind magam, és maradékaim képében nékik maradékjóknak arról való bizonyos erőss levelet adnék* Hely kívánságokat meg tekintvén, és azon Szent Mihály nevű Falunknak is a sok jövők járók és hatalmasok miatt való romlott és puszta állapottyát. Azonképpen ott való Jobbágyaink és ugyanazon Dolog felől való Törekedéseket, én is adtam és engedtem nekik a megtelepedésre és élésre ezen Sz. Mihály Földünket, minden mezeyvel, réteyvel, Szántó Földjeyvel, Vizeyvel és minden egyébb Hasznaival edgyütt,ez idő alá megirt okok conditiok alatt. Hogy azon Földünket mostan ott Lakos ezután szállandő jobbágyainkkel is egyaránt birják és ........«ha azt penig ma15.