Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

váljék. Kabay János, aki a község szülöttje volt, azonban ezt nem fogadta el azért, mert első sorban a saját faluja lakosságának akart munkaalkalmat teremteni. Ilyen szociális meggondolások miatt utasított viseze előnyös ajánlatokat, amiket áttelepítés esetére biztosítottak neki és a gyárának. * + + + 1929-30-ban rendkívül hidegre fordult az időjárás. Az 1930. év január havának 20.-a és február 20.-a közötti időben huzamos időn át többször is mértek -30, -33 fokos hideget. A szélviharok áltel lesepert hótskarók hiánya miatt az őszi vetések kifagytak. A tavaszi vetjsek hozama sem volt kielégítő. így a község parasztlakoseára súlyos anyagi helyzetbe került. A fagykáros évvel egybeesett és még azon túl is kb.négy éven át tartó világgazdasági válság hatása az egész község életén meglátszott! A mezőgazdasági termeivényeket csak az önköltségi árnál alacsonyabb áron tudták értékesíteni. A búz8 mázsájáért a termelő 6 pengő készpénzt ás 3 pengő értékű "bolettá"-t kapott. A bolettát később egy évvel 6 pengőre emelték fel. A kapott bolettákat az emberek ceak köztartozáe, vagyis közad5k, illetékek kifizetésénél tudták felhasználni. Az emugy is nehéz körülmények közé került parasztság eladósodott és szinte a teljes csőd szélére került, vagyona majdnem dobra veretett. Mentségükre később a kormány bevezette a "védettség"-et. A lényege az volt ennek az intézkedésnek, hogy a fennálló adósságnak egy bizonyos hányadát elengedték az adós gazdálkodónak és az adóssággal terhelt mezőgazdasági ingatlanok elárvereztetését letil114.