Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

tották. Az általános gazdasági bajok folytán erőeen megnövekedett a munkanélküliek száma. Természetes, hogy ezzel együtt növekedett az Ínségesek tömege is. Hatósági és társadalmi akciókkal próbáltak segiteni a tömegek nyomorúságán. Burgonyáért és más természetbeni szolgáltatásokért végeztettek velük munkát. Az 1932.év tavaszáig például 569 mázs8 és 24 kg lisztet osztottak ki munka ellenében az úgynevezett insé^munkásoknak. Ugyanakkor még 65 mázsa liszt állott rendelkezésre további munkák elvégzéséhez. Az 1933. év tavaszán 400 mázsa burgonyát utalt ki a megye inségmunkások részére. A község vezetősége a munkanélküliek további foglalkoztatásának lehetővé tételére járdaépités és belvizlevezető csatornázás tervét késziti el. A terv kivitelezésére engedélyt és a munka ellenszolgáltatásául kiosztható terményeket kér a felettes hatóságoktól többek között ilyen indoklással: "...a községben a munkanélküliek nagy számban és nagy nyomorban vannak, feltétlen szükséges, hogy ezek a szerencsétlen emberek mielőbb élelmiszerhez jussanak". Ugyanezekben az időkben ú. n. "

szegénykonyha

" is létesült az ellátatlan, munkaképtelen és közsegélyre szoruló lakosok élelmezésének biztositására. Ezek a kezdeményezések és szükségszerű megoldások csak múló kie eredményt hoztak. A lakosság legnagyobb része súlyos szociális helyzetben volt és ez fokozta az elégedetlenséget. Az 1931. és 1932. évek folyamán már a szociáldemokrata párt helyi szervezetébe tömörültek kezdeményezésére tömegtüntetésekr

e is sor került. Más formákban is kifejezésre juttatták elégületlenségüket a nehéz körülmények között élő lakosok. A csendőrség beavatkozásai, zaklatásai zavarták az elégedetlen munkásság szervezkedését. Vezetőik ellen többször is indult megtorló, vagy megfélemlitő eljárás mind közigazga115.