Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
a hatóságok sürgetésére sem fizettek s igy a járadékok felgyűltek. Az elmaradt járadákrészleteket a hatóságok bizonyára felsőbb utasításra sem hajtották végre a hátralékosokon, így ez a földreform lényegében is, valamint pénzügyileg is megbukott. Az 192o. év eseményei között megemlítendő még az is, hogy akkor alakult meg a község első társadalmi sportegyesülete " Büdszentmihályi Testedzők Köre" néven. A község az egyesület részére közterületből pályát biztosított. Az 1920. szeptemberében a község saját kezelésében tartott községi szeszfőzdét létesített. A régi és magánházaknál telepitett "kisüst" rendszert a pénzügyi kormányzat megszüntette. • Ugyanebben az évben inditják meg a Nyíregyháza- Büdszentmihály között megépítendő műút földmurkálatait, de később leállítják a pénzfedezet hiánya miatt. A község hozzájárulásként 200.000 koronát szavaz meg, majd ezt visszavonta. Később a munkálatokat mégis folytatták. /127/ Az 1921. évben a község képviselőtestülete az "Erzsébettér" nevű közterületet 10 koronás négyszögölenkénti vételárért átadja a "Gazdakör"-nek, valamint az " Ipart es/ígft/— tület és 01vasokör"-nek pzéicházépités céljára. ' Az 1924. évben a már egy év óta működő magánpolgári-iskolát az állam saját kezelésébe vette át. Az állami polgáriiekola az egyház által átengedett iskolaépületben 2-2 fiú-, illetve leányoE-ztállyal megkezdte működését. Ugyanekkor a község 3 kat. hold területet adott át az iskolának a gyakorlati oktatás biztosítására. + + + 112.
