Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

helybeli lakos ie jelentkezett a vörös hadseregbe. Ennek A« ereje azonban kevés volt különösen a román betörés feltartóztatására és igy azoknak a gyors előnyomulása folytán I919 májusában Szentmihály is romén megszállás ai.'í került. A községben ez 1920. február 27-éig tartott. A fámán hadsereg bejövetele után a forradalom es a proletárdiktatúra idején fontoeabb szerepet betöltő lakosokat "í'# tanácstagokat összefogdosták. Az elfogottak közül többét megbotoztsttak. Hosszú napokon ét őrizet alatt tartották a letartóztatottakat és kivizsgálták a tevékenységüket. A kivizsgálás befejezése után szabadon bocsátották mindannyiukat. Az előnyomuló román haderőt a vörös hadsereg egységéi; a ^iszánál tartóztatták fel. Az itt kialakult front közelében levő Szentmihály román katonai központtá lett. üagasabb katonai parancsnokságok, ellátási ás egészségügyi katonai szervek települtek ide. A tiszamenti harcoknak egyik szakaszában a román haderő parancsnoka, Mosóiu altábornagy is itt tartózkodott vezetési törzsével együtt. A községet román katonai egységekkel tömték meg'.» A lakosság zaklatása állandósult. Rendszeresen, hs.} tották a lakosságot a Tisza vonalához hadi, és tábori erődítési munkák végzésére. Lőszer és élelem szállításához a polgáfi lakosság fogatait vették igénybe. Emiatt a lakosság ftem tudott a termelő munkában kellőképpen résztvenni. A Tisza vonalán csak kisebb helyi jelentőségű faarcok, illetve csatározások folytak hosszabb időn át. Jelentősebb volt a Tisza vonalának az elérése után egy hónappal az a kb. 100 főből álló csoport által végzett felóeritő vállalkozás, amikor a folyó jobb partjáról i'iszs•iob mellett átkelve és a románok arcvonalát áttörve az e-tész román vonalat futásra kényszeritették, mert a kis 109.