Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
számerejü egység gyors térnyerése pánikot keltett a románok között. A Nyiregyháza-Polgár vasútvonal elérésével leállt a kis vörös egység támadása. A gyors térnyerés köve tkezménye az lett, hogy a románok nyomban kiürítették a Gzentznihályt, az összes alakulataik visszavonulásával, és csak másnap tértek vissza. A nyár folyamán a Tisza egész vonalán megindított támadás a vörös erők teljes visszavonását eredményezte. Eredményeként az arcvonal nyugatra mozgott ás üzentmihályon csak kis számú román megszálló egység maradt. A román megszállás a sok izgalmon kivül rengeteg anyagi kárt okozott. Ivemcsak az állatállományt, élelmet és .jármüveket szedtük el a község lakosságától, hanem még a kisebb értéket képviselő mezőgasdepági szerszámokat, igy kaszát, kfc;át, ásót, lapátot, villát, ekét, vetőfépet stb. is összeszedték és elszállították vasúti szerelvényeiken. 1319. novemberében a román haderőnek ki kellett ürítenie a lur.a-Tisza közét, és a román haderő ismét a Tisza vonalán helyezkedett el. így a közsé-~ ism^t el volt zárva az orszáf? fontosabb részeitől. Vasúti és áruforgalom alig volt.Iiünd nagyobb lett a rélk'ilözés. Az utolsó román egységek végre 1920. február 27-én ki : iritették a községet,és Nemzeti Hadsereg egységei vonultak be, ami a lakosság körében megnyugvást keltett.Vége lett a tiz hónapon át tartó rablásnak és zaklatásnak. A nemzeti hadsereg egységeinek bevonulása után megismétlődött a forradalom, és proletárdiktatúra alatti tevékenység számonkérése. Az összes volt vezetőket összefogdosták és napokon keresztül tartották fegyveres őrizet alatt a "Lobogó" helyiségeiben. Később Bénkövy Kornil róm. kath. lelkész és társai közbelépésére a katonai parancsnokság szabadon engedte az őrizet alatt tartott e110.
