Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

miatt leromlottak a közállapotok és súlyosabb lett a gazdasági helyzet is. A kereskedelem megbénult, mert a közlekedési viszonyok is megromlottak. Elsőrendű és létfontosságú közszükségleti cikkekben nagy lett ée mindinkább növekedett a hiány. Áruellátás alig volt. Lelkiismeretlen kufárlelkü lánckereskedők használták ki a lakosság szorult helyzetét. A hazatérő, leszerelt és a parasztság köréből kikerült földnélküli katonák követelték a földosztást. A földéhes parasztság 991 igénylőjének kielégítésére a helybeli földbirtokos, l'essewffy Aurél gróf hajlandónak mutatkozott. A felajánlott földterületek kiosztási módja felett megindított tárgyalás hosszabb ideig elhúzódott. Eközben érkezett el 1919» március 23-a

. smikor is a proletárdiktatúra kikiáltásának következményeként Szentmihályon is megalakult a direktórium

, mint a községvezetés szerve. Tagjai voltak: Helferschn Arthur, Szabó F.László és Bardoczi János. A Nemzeti Tanács és a község elöljárósága helyett ezentúl ők intézték a község ügyeit, vezetését. Az előbbeni nemzetőrség peö5~ állományának megváltoztatása nélkül átalakult "vör':'?crség"-gé. A község lakossága megválasztott egy 50 tagból álló li.n. falusi tanácsot s ez vette át a régi képviselőtestület szerepét. Kig ezek történtek a községben s az ország egyéb területein szerb, román és cseh csapatok törtek az ország velük szomszédos területeire. A velük vérrokon nemzetiségeink felszabadítása cimén mind több és több területet foglaltak el hazánkból. Az uj kormányzat által szervezett fiatal "vörös hadsereg" egységeinek a megerősitésére dr. Tompos László volt járási főszolgabíró indított toborozást. A községháza udvarán tartott népgyűlés után egy pár 108.